[617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
| NAIFU. Kigordul egy konnycsepp a szemembol. Hevesen viszonzom a csokjat...Egy pillanaatra a szemebe nezek, es halkan nevetve nezek a szemebe. -Szeretlek Itami...-megsimogatom az arcat, majd kisimitok az szemebol egy tincset. |
Itami:
-nem is ajánlom.-mosolyogtam rá, majd a kérdésére elkomorult arcom és lehajtotam a feje.. nem tudtam mi tévő legyek, hogy mit mondjak... az egóm és a büszkeségem vagy nai.... az a baj, hogy tudom melyik a ontosabb számomra..-Nézd Nai.. sajnálom, hogy ezt kell mondanom... tényleg... de.. szeretlek... azt szeretzném, hogy a barátnőm legyél.- csókolom meg gyengéden miközben kezem arcára teszem és végig simítok rata.. igen.. az abj, hogy tudom, hogy Nai fontosabb nekem mint az egó és a büszkeség... régen boztos nem lettem volna képes feladni őket és ilyesmit kimondani mint szeretlek stb.. de most már igen.. talán csak most lettem igazán érett férfi.
|
| NAIFU. A jelzokon csak halvanyan elmosolyodom. -Nem vagatom le oket...-mosolyogva nezek a szemebe, majd az arcat kezdem simogatni. -Tami...Most mi...Mi lesz? -a mosoly eltunik az arcomrol, es szomoru tekintettel nezek ra. |
Itami:
-értem...-mosolyodom el gyengéden, majd lassan megpuszilom a nyakát majd újra egy kicsit lentebb és végül a vállát, majd abbahagyom és magamhoz ölelem jó szorosan miközben homlokom övének döntötm..-Akkor azthizem jogodban áll tudni én ki iránt érzek úgy ahogy nem kéne...- suttogom lágyan.-Tudod.. ő egy makacs... hülye.. gyakran bosszantó... lány akinek meseszép szemei arca ajkai, és gyönyörű alakja van, de ugyanakkor kedves és megértő.. és ő az egyetlen akit közel engedtem magamhoz.. mellesleg van egy pár tökszép szárnya amit leakart vágatni de szerencsére lkebeszéltem róla és egy nagyon kis aranyos farkincája amivel előszerettel bökdösi azz arcomat... és most is épp őt ölelem.-sóhajtok a végén egy hatalmasat mosolyogva.
|
| NQIFU. Felsohajtok, majd lassan elengedem az inget, es vegig simitok a mellkasan. Elhuzom a fejem de nem nezek a szemebe. A mellkasat simogatom. -Igen...-sohajtok fel banatosan. |
Ryo
Kifeküdve a fűbe figyeltem az eget és hallgattam az angyal hangját duruzsolni a közelemben, de mikor azt mondta hogy szórakozhatok a csengőimmel, pislogva ültem fel a meglepődöttségtől és akaratom ellenére elnevettem magam, főleg mert említette a csengőim, de az arcára kiült ijedség is nevetséges volt.
-Pffuhhahaha... ennyire kínozni akarsz másokat? Szívesen játszom a csengőimmel, bár ki tudja mi lenne annak a vége... de ezt félre téve, miféle összetűzésbe kerültél? Szóval azért ilyen unalmas ez a hely, hogy lepacsizzunk, csodás...-sóhajtottam egy hatalmasat. - Mellesleg, csak nem megijedtél, mikor így eldőltem? Oh milyen kis aranyos...-heccelődtem vele, direkt gúnyos hangon mondva az aranyos szót.
|
Itami:
Meglepődök nem kicsit mikor megragadja a galléromat és lehúz magához, majd megcsókol... Denem tudom ellökni magatól, helyette visszacsókolom miközben kezeim csípőjére vándorolnak és úgyhúzom sajátomhoz, majd egyikkel betúrok hajába. Nyelveink vad táncában teljesen megfeldkezek mindenről... Olyan jó hozzá érni, megcsókolni és érezni őt...-Szóval.. én vagyok az aki iránt nem kéne úgy érezned ahogy?-kérdezem egy pillanatba félbeszakítva csókunkat majd folytatom azt.
|
Kazuhiro:
Sejtettem, hogy rákérdez.-Röviden és tömören összetűzésbe kerültem egy ördöggel.-válaszoltam úgy, hogy semmi lényegeset és ellenem felhasználható dolgot megtudjon.Még ha nem is nagyon tudja azt felhasználni ellenem, hogy megöltem egy ördögöt de akkor is jobb ha csak annyit tud, hogy volt egy "kis" veszekedés.-Sajnos nincs.Fogadok direkt azért nincs, hogy összeismerkedjenek a fajaink.-sóhajtottam egyet.Ez így nem volt valami fair.Mikor eldől a fűben kicsit megijedek de mikor a csengőiről kezd el beszélni amik megszólaltak halkan sóhajtok egyet.Akkor semmi baja.-Igen szép.De egyébként ha unatkozol akkor a csengőiddel eltudsz szórakozni.-mosolyodtam el.Végül is én eltudnék velük szórakozni már ha én irányítanám őket.
|
Ryo
-Hm, szóval rögtön ide küldtek... mégis mit követtél el, tollas...mármint angyal létedre, ami akkora bűn, hogy ide zárjanak? - kérdeztem a fiútól, kicsit érdeklődve, mert gondoltam ha én itt vagyok, aki olyan betegséges terjesztésébe segített mint a bárányhimlő vagy a pestis vagy a sárgaláz, azért felkeltette az érdeklődésem, hogy mi lehet rosszabb a betegségek elterjesztésében. Mikor eszembe jutott a fiú körbevezetése, sóhajtottam egyet.
-Tehát semmi érdekes nincs itt...akkor mit fogok én kezdeni az életemmel? - kérdeztem unottan, majd egy lendülettel hátra dőltem és elterültem a füvön, mint ha csak annyira lesújtott volna ez a tény, hogy földre terített, de egy pillanatra megszólaltak a csengőim, bár most nem igazán zavart, tulajdonképpen nem a csengőimbe van a képességem, hanem bennem a csengő csak mellékes, kell a tánchoz, ami kell a képességemhez, ezért tudom úgy megszólaltatni a csengőket, hogy ne használjam a képességem, bár ezt valószínűleg a tollas nem sejti, mondjuk nem is baj.
-Ahh... szép hangjai vannak a csengőimnek... -motyogtam majd megpöcköltem egyet a ruhám övén, ami ismét megszólalt, majd elhallgatot, így már csak a némát pöcköltem.
|
Naifu.
A mosoly egyből lellohad az arcomról, majd Tami pólójának a gallérjába markolva, lehúzom magamhoz, és a szemeibe nézek.
-Ne csak nézd a szám....-suttogom, majd egyik kezemmel a pólójánál tartom, másik kezemmel a nyakát ölelem át, majd lehunyt szemekkel, vad csókot nyomok ajkaira. A nyelvemet lassan átcsúsztatom az ajkai közt... Érzem hogy a pulzusom már az egekben van... De nem érdekel...Semmi...Az lenne az egyetlen ami most felébresztene, ha ellökne magától... AMit remélem nem tesz meg, mert az ritka megalázó lenne számomra....
|
| Itami:
Mikor azt az erőltetett mosolyt látom az arcán még jobban elkomorodom.-Hé, ha bánt valami akkor ne mosolyogj...-nézek rá komoly pillantásokkal, majd sóhajtok egyet.-Nem vagy ezzel egyedül, nekem is vannak olyan érzéseim, amiknek nem lenne szabad létezniük...-simítok végig ujjaimmal arcán miközben ajkaira pillantok majd gyorsan vissza szemeibe |
Naifu.
Kicsit megijedek, mikor lehajol hozzám.
-Olyat érzek, amit nem szabadna...-szipogok halkan, majd elkezdem dörzsölni a szemeim. Morgok egy sort, majd felé fordulok.
-Tök mindegy nem lényeges...Ma valamiért többször sírtam, mint egy évben összesen szoktam. -törlöm meg a szemeim, majd mosolyt erőltetek az arcomra.
|
| Itami: Erőt vettem magamon és letöröltem könnyeomet majd ismét Naora néztem aki nekem háttal állt és lehajtott fejjel szipogott. Megijedtem.-Nai... Mi a baj? Miért sírsz szivecske?-kérdezem lágy, aggódó hangon miköznen szabad kezem kobaljára helyezem és lehajolva suttogok fülébe. |
| Itami: Erőt vettem magamon és letöröltem könnyeomet majd ismét Naora néztem aki nekem háttal állt és lehajtott fejjel szipogott. Megijedtem.-Nai... Mi a baj? Miért sírsz szivecske?-kérdezem lágy, aggódó hangon miköznen szabad kezem kobaljára helyezem és lehajolva suttogok fülébe. |
Naifu.
Felnézek Tamira, majd a Holdra. Egyszer csak azon kapom magam, hogy sírni kezdek. A könnyek csak úgy záporoznak a szememből.... Csorsan a szám elé teszem kezem, és elfordulok, hogy háttal álljak Taminak, de a kezét nem engedem el. Lehajtott fejjel szipogok.
"Most mi van?! Nem tudom eldönteni, hogy mit érzek iránta...Az van. De miért gondolkozom ilyeneken?? Hisz ő úgy is csak úgy tekint rám, mint a hugára! Ő sosem lenne szerelmes! Ő nem az a fajta......."
|
Itami:
Ahogy hallom Nai szomorú szavait és látom bánatos mosolyát.... megszakad a sízvem.. a legjobb barátja és a bátyja... igen..e nnyi a mi kapcsolatunk ennyiről szól és soha nem is fog többről...- Igen.. nincsenek lehetetlenek.. csak hinni kell és mindent elérsz.. még a holdat is..- nézek lágy, mísz (szomorú) szemekkel Naira majd magamfelé fordíto tekintetét és adok egy puszit homlokára miközben megfogom kezét és ujainkat összekulcsolom..-Én.. mindig a legjobb barátod leszek és a bátyjád..-mondom talán kicsit túl melankólikus hangon miközben ismét a holdra nézek, majd elfordítom a fejem, hogy Nai ne lássa arcoat és hogy sírok... Fájt kimondnai ezeket a szavakat, de azt akartam, hogy ő boldog legyen... és ha ehez az kell, hogy tovább játszak és a barátja és testvére legyek akkor ezt teszem....
|
Kazuhiro:
-Én?!Csak ha muszáj.-mosolyodtam el majd úgy hallgattam tovább amit mond.-Pff.Jó neked engem rögtön ide küldtek.-mondtam de már megi s bántam.Mi van ha most rájön erre a gyilkolós dologra.Bár hallva, hogy ő is jó sokat ölt már talán nem venné rossz néven.-Igazából annyiból áll ez a hely, hogy jobb oldlat az angyalok szállába, bal oldalt az ördögök szállása középen az iskola és előtte az udvar.Ennyi az egész.-mondtam el neki elvégre ezt még bemutatni se érdemes.Még ha lenne itt valami érdekes de, hát nincs
|
Ryo
-Hmm... szóval mindegy? Tudod ez nagyon is gyanús volt, teljesen olyan mint ha rejtegetnél valamit...-mondtam a fiúnak, majd sóhajtottam és kiegyenesedtem. Furcsálltam a viselkedését, hogy ennyire mondhatni rendes, hiszen nevet és mosolyog, mikor egy ördöggel van. Bár mivel nem ismerem az angyalokat, úgy könyveltem el, hogy azért van mert az ami, de mégis ami a legjobban bosszantott, hogy ennyire elvagyok vele, pedig valóban unalmas egy alak. Megtehetném, hogy használom a képességem, kíváncsiságból, hogy mennyire jól tudja magát kigyógyítani mondjuk egy pestisből, de nem akartam egyelőre felfedni a kártyáimat.
-Hm szóval egy éve...ahah... egy éve én még kint pusztítottam az ördögöket...pfff milyen szerencsétlen egy banda volt... így visszagondolva eléggé meglepő, hogy csak most dugtak ide be, bár valószínűleg azért mert nem csak ördögökre támadtam, hanem emberekre és angyalokra is. De ha már ennyi ideje itt vagy nem akarsz körbe vezetni? Én eddig csak a szobámig találtam el, meg ide ki.-mutogattam hátrafele a fák felé, mert tényleg csak erre jártam, ezért reméltem, hogy mutat nekem valami érdekesebb helyet is.
|
Naifu.
Belebújok a dzsekijébe, és felnézek az égre. Mélyet sóhajtok. Kinyújtom a kezem a Hold felé.
-Sosem reméltem hogy egyszer elérem a Holdat...Hogy lesznek barátaim....Annyira...Képtelenségnek tartottam. -leengedem a kezem, majd Tami-ra nézek, és egy szomorú mosollyal nézek rá.
-És mégis itt vagy te, mint a legjobb barátom, és a bátyám. Egyszóval...Nincsenek lehetetlenek....-hajtom le a fejem miközben a fülem mögé tűröm egy hajtincsem.
|
Kazuhiro:
Igazából egyáltalán nem érdekelt, hogy utánam jön-e vagy sem de végül jól esett, hogy utánam jött így halványan elmosolyodtam.Mikor rácsap a hátamra halkan felszisszenek majd elenevetem magam.-Hé.-mosolyogtam rá.Nem fájt annyira de azért csak ne ütögessen.-Értem..Hm...-nem igazán tudtam mit mondani erre mert én kifejezetten senkit sem utálok őt sem.Aztán amikor kérdezgetni kezdett kicsit meglepődtem végül úgy gondoltam, hogy válaszolok.-Körülbelül egy éve.Persze, de senkivel sincs komolyabb viszonyom csak néha beszélgetek másokkal.Erősek vannak és voltak is.Mármint...Vagy is mindegy.-zártam le.Majd nem kikotyogtam neki, hogy megöltem egy ördögöt.Ezt pedig nem akarom ugyan is akkor azt hinni, hogy felakarok vágni vagy egoista vagyok mert én meggyilkoltam egy ördögöt vagy mit tudom én.Jobb így, hogy nem tudja senki.
|
[617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés