[617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
* EZ fajilagos...." Csak hogy Lovelessnek legyen igaza, javítva faji diszkriminációra. x'DDD de legalább nevettünk egy jót XDD
2014.04.08 18:49 MizukiAyame „
Naifu.
-Mmmm Most nincs kedvem az előadásukhoz...-nézek le a vállamfelett Itamira. Addigra ideérnek a tanárok is. Nagy, ártatlan szemekkel nézek fel rájuk.
-Segíthetünk valamiben? -kérdezem egy kedves mosolyt erőltetve az arcomra.
-Maguk robbantgattak a kémialaborban?! -kérdezi dühösen az egyik tanár, mire halkan felkacagok.
-Na de kérem, Mr. Grey! Hova gondol! pf..-elfordítom nevetve a fejem.
-Miss Akuma...-dörzsöli a homlokát. -TIsztában vagyunk a képességeikkel, és fajukból eredő modorálatlanságukkal....-mondja a tanár mire felmorranok, majd dühösen nézek fel.
-És még maga nevezi magát tanárnak?! Ez fajilagos (új szót találtam kixDD) diszkrimináció!! Mi csak itt ültünk a fa alatt, ellógjuk az órákat, ezen kvül nem csináltunk semmit, és van pofája zzal gyanúsítani, hogy mi voltunk azért mert ördögök vagyunk?!? -csattanok fel.
|
Naifu.
-Mmmm Most nincs kedvem az előadásukhoz...-nézek le a vállamfelett Itamira. Addigra ideérnek a tanárok is. Nagy, ártatlan szemekkel nézek fel rájuk.
-Segíthetünk valamiben? -kérdezem egy kedves mosolyt erőltetve az arcomra.
-Maguk robbantgattak a kémialaborban?! -kérdezi dühösen az egyik tanár, mire halkan felkacagok.
-Na de kérem, Mr. Grey! Hova gondol! pf..-elfordítom nevetve a fejem.
-Miss Akuma...-dörzsöli a homlokát. -TIsztában vagyunk a képességeikkel, és fajukból eredő modorálatlanságukkal....-mondja a tanár mire felmorranok, majd dühösen nézek fel.
-És még maga nevezi magát tanárnak?! Ez fajilagos (új szót találtam kixDD) diszkrimináció!! Mi csak itt ültünk a fa alatt, ellógjuk az órákat, ezen kvül nem csináltunk semmit, és van pofája zzal gyanúsítani, hogy mi voltunk azért mert ördögök vagyunk?!? -csattanok fel.
|
Itami:
Sok mindennel mi? villan fele gy talán kicsit túl perverz hanglejtésű gondolat fejemben, majd élvezem gyengéd csókját és viszonzom azt.-Mmm tudom..-vigyorgok rá, miközben magamhoz ölelem. ekkkor persze egyből meghallom két idegesítő angyalka hangját ahogy felénk mutogatva kiabálnak, hogy "Ők azok, őket láttuk a kémia terem ablaka alatt!" amikor feléjük néztem jött velük az egész tanári kar.. Na remek.. Lassan fölűlök miközben az ölembe húzom Nait és átölelem majd megcsókolom vállát.-Na most majd vagy kitalálunk valamit vagy végiog hallgatjuk a 3 órás kiselőadásukat...-morgom orrom alatt.
|
| NAIFU. -Persze....Rajtad sok mindennel lehet szorakozni...-meghuzogatom a szemoldokeim es ra vigyorgok. Az oldlamra fordulok es a mellkasara teszem a kezwm. Kozel hajolok hozza es par gyenged csokot nyomok az ajkaira. -Szeretlek...-mostmar rendesen csokolom meg, de meg mindig lagyan. |
| Itami:
-Mindig találsz rajtam valamit amivel szórakozhatsz mi? -Kérdezem kaján vigyorral mikor hajamról, majd láncomról ajkaim simogatására tér át. -örülök, hogy ezt hallom. Én sem szeretném, ha csak miattam változna meg bármiről is a véleményed.- feküdtem le mellé. Hisz ha valaki miatt megváltoztatjuk a véleményünk, és nincs konkrét indokunk, hogy miért, csak azért, mert az az ember azt mondta akkor gyenge a kitartásunk és arról árulkodik, hogy könnyű minket befolyásolni... |
| NAIFU. -El...-mondom morcosan. Viszonzom a csokjat mikor lenyom a foldre. -Nem kertelek hogy valtoztass a velemenyeden. Nem is orulnek neki, ha miattam valtoztatnal...-huzom el a szam majd egy tincsevel kezdek szorakozni, aztan a lancaval, vegul mutatoujjammal az ajkait simogatom. |
Itami:
Ahogy Nait figyelem elmosolyodom.-Ó elnézést elültettem abogarat a füledben?-kérdezem miközben lerántom magam mellé és fölé emelkedem, majd lehajolva megcsókolom.-Az a gödör gusztustalan.. hiába vagyok ördög így látom és eze a vélemyénemen nem vagyok hajlandó válltoztatni...
|
| NAIFU. Felnevetek. -Jo en benne vagyok...-mondom nevetve majd magam ele bamulok. -Hogy lehet ez...M Hozza szoktam ahhoz a godorhoz...A sotethez, a rosszhoz, es a....Fajdalomhoz...-nagyot fujtatok, es megrazom a fejem. Nem! En ordog vagyok! Nem gondolhatok ilyesmire!! |
Itami:
-Hidd el engem sem a jóság vonzott... az nem nekem való. Én egyedül arra vágytam mindig is, hogy egy ilyen kék ég alatt élhessek. És ez most itt lehetséges, de ha kitörünk innen mehetünk vissza le a pokolba.... abba az undorító gödörbe....-sóhajtok egy hatalmasat.-Angyalok közt is vannak rosszak nem? a bukott angyalok akiket hozzánk számíűztek.. na ja... száműzték őket, és hová? Hát hozzánk, mert nálunk sokkal rosszab minden... ez tök igazságtalan... Komolyan szervezni fogok egy foglaljuk el a mennyet ördögök mozgalmat.-nevetek fel utolsó mondatomon, bár valahol komolyan gondoltam.
|
| NAOFU. Sohajtok. -A tokeletesseg fogalma eleg tag... -mondom lehunyt szemekkel. -Sosem akartam angyal lenni...Csak egy bekesebb ordog...Hisz ordognek szulettem, az angyalsag nem nekem valo. A gonoszsag a veremben van. -mondom komolyan mikozben megropogtatom a hatam. -En ilyen foldhoz ragadt vagyok....-sohajtom. |
Itami:
-Hm? Gondolkodni? Nem is tudom...-hunytam le szemeimet, majd kis iső múlva oldalamra fordulva néztem rá.-Volt valaha is valami amiért irigykedtél volna egy angyalra? Vagy valami egy gondolat egy apróság amiért angyal akartál lenni?...Nekem volt... méghozzá ez az ég...-fordultam vissza hátamra és nyújtottam karomat a végtelen kékbe.-Nem is tudom, hogy kiakarok e innen jutni egyáltalán... hisz ez.. olyan mint egy tökéletes világ... lergalábbis valami hasonló...
|
| NAIFU. Leterdelek melle, es en is az eget nezem. ,-Min gondolkodsz ennyire? -kerdezem halkan, mikozben ra nezek, es lagyan mosolygok. |
Itami:
hát persze, hogy állati volt.-állok meg miközben még mindig enyhén gonozan nevetek.-Hjaaaaj de szeretek robbantgatni.-sóhajtok jólesően, majd dobpok egy hátast a fűben és kiterülök teljes egészeben és csak bámulom a tiszta kék eget...csak ezért az egyért irigyeltem mindig is az angyalokat.. az ő egük mindig is gyönyörű kék volt míg a mienk.. hát azt hagyjuk....
|
Naifu.
Ahogy kihallatszik az angyalok kiabálása, nem bírom ki hogy ne vigyorogjak. Én is felpattanok és futni kezdek Tami után. Közben végig betegen vigyorgok.
-Ez állati volt! -állok meg, már biztonságos távolságban a teremtől.
|
Itami:
Azért valamelyest megnyugotam, hogy nem ez volt a rémálom, hanem az utána jött...Miután letelt sac kön negyed óra elkezdte használni erőmet, ez hangomon mnem haéllatszott, csak én tudtam, hogy használom. Pár pillanat múlva már az angyalkák sikítozását hallgattuk.-Tanárúr mit művel?Ne ne tegye!- hallatszott le, majd hirtelen egy hatalmas robbanás és fekeet füst gomolyog ki az ablakon aymi kitört és pár azstal darab repül ki rajta.-És most iszkiri.-pattantam föl a fa alól.
|
Naifu.-
Nem dehogy! A rémálom utána volt.....-mondom miközben megrázom a fejem. Hallgatom ahogy dúdol, miközben megfogom a kezét amit az ölembe veszek, és a kézfejére apró köröcskéket meg vonalakat rajzolgatok, és várom, hogy megtörténjen a nagy bumm....xd
|
Itami:
-És ez volt az a réme sállom?-kérdezem gúnyosan felnevetve, majd már hallom is a becsengőt és hogy szépen kihúzódnak a székek, majd elkezdődik az ra, így elkezdek dúdolni eleinte úúgy, hogy nem hazsnálom erőmet és várok.. mondjuk úgy 15 percig csak így dudolok majd és utána vetembe.
|
Naifu.
-Ez gyorsa volt...-huppanok le Tami mellé, miközben a vállára hajtom a fejem.
-Hmm....Tegnap éjszaka pont azt álmodtam, hogy egy cseresznye fa alatt ülünk...csak én az öledben voltam....És mindketten nevettünk....-lehunyom a szemeim, és sóhajtok.
|
Itami:
kinézve az ablakon egyből kiszúrok egy csersznyefát... na ja.. nem so van belőlük a suliban.. főleg nem egy homoktövis bokor mellett mint ez..-Oké menjünk.-lépdelek ki az ajtóna, majd megfogom Nai kezét és irány az udvar. Könnyű szerrel megtaláltama fát a bokorral.-Na már csak megkell várnunk míg becsengetnek.-ülök le a fa alá és hátam nekidöntöm törzsének.
|
Naifu.
Felnevetek.
-Sokkal jobban. -mosolygok Tamira, majd bemegyek utána a kémia terembe, ahol sehol senki, mivel szerencsére még nem csöngettek. Egyből egy ablakhoz sétálok, majd megnézem mi van alatta, és memorizálom.
-Sisessünk Tami, mindjárt csöngetnek, és sokan lesznek idebent...
|
[617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés