[617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Itami:
Amíg a dal tart egy pillanatra sem nézek sehova, szemeim lehunyom és beleveszek, teljes egészem a zenének és a szövegnek adom. A végén egy pár pillanatra néma csendbe burkolózik az egész koncert és egy pisszenést sem hallani, majd hatalmas visítozás és taps. Még mámorban úszó szemekkel állok föl, majd a mikrofont kezembe véve a színpad elejére sétálok és karmozdulatokkal jelzem az embereknek, hogy szeretném ha elcsöndesednének.
-Hello Minna! Sankyou, hogy eljöttetek... ezt AZ UTOLSÓ DALT MA ÍRTAM EGY NAGYON KÜLÖNLEGES SZEMÉLYNEK AKI MOST is itt van köztünk.-ekkor újra a lányok visítását hallani mire újra csendet intek.
-Ez a lány... megtaanított arra mi az a szeretet, mi az a bizalom, és hogy az érzelmek nem is olyan fölösleges és gáz dolgok... Köszönöm neki... -ekkkor hátra mutatok Naira.
-Nai...köszönöm neked.. mindent köszönök.-mosolygok rá végül sármosan miközben a fiúk időközben mögékerülve irányították a színpad felé. Mikor odaért fölhúztam és ajkaira szenvedélyes vad csókot lehelltem.
|
Naifu.
-Hé! -nézek utána a puszi után, de már csak a csukott ajtót látom. F*sza... Visszafeküdtem az ágyba, majd elaludtam.
Arra ébredek, hogy csöng a telefonom. Egy ismerősöm, hív, hogy jövök-e Tami koncertjére. Persze-persze. Megnyugtattam, hogy megyek, majd leraktam, és felöltözködtem. Kivettem egy fekete inget Tami szekrényéből, aminek felhajtottam az ujjait, majd magamra kaptam a tépett farmerom, és a bakancsomat. Ránézek az órámra.
-B*ssza meg! -morranok fel, mivel rájövk, hogy késében vagyok. Gyorsan megfésülködöm, és kivágódok az ajtón.
Szélsebesen rohanok a konert helyszínéig, ahol Tamiék épp egy pörgős számot adnak elő. Hatalmas a tömeg, és nekem nincs kedvem az első sorba állni, így hátul maradok, karbatett kézzel állok, és Tamit bámulom. Néha elmosolyodom, mikor úgy érzem, hoigy rám néz. A következő pillanatban, egy zongora kerül elő, ami mögé szerelmem ül le, és kezd el énekelni.
Kikerekednek a szemeim, és döbbenten nézek fel a színpadra. Ezt....Ezt írta ma?
Lassan könnyek gyűlnek a szemembe, de annyira lesokkoltam, hogy még letörölni sem mozdulok meg. Karbatett kezekkel, és könnyes arccal állok a tömeg legvégén, és hallgatom a (reményeim szerint) nekem írt dalt.
|
Itami:
Nem igazán értettem Nait anyi eljutott még A TUDATOMIGF, HOGY épp hozzám beszél. Miután befejeztem a dalt írtam egy sms-t Kxonak hogy hívja össze a bandát és egyet Nyunak h szervezze le a koncertet, majd elrohantam.
-Szia, sajnálom, de csak a koncerten fogod hallani.-nyomok puszit Nai homlokára miután felöltöztem és már indultaM IS.
A koncert ma este volt és Nyu persze mindent elintézett mi is készen álltunk. Gyorsan összehozott koncert, de mi mindig is ígyx csináltuk. Fellépőő ruháinkban vonultunk föl a sdzínpadra és nyomtunk le pár pörgős számot a tömegnek ami igen nagy volt,majd a banda többi tagja levonult a színpadról és egy zongora került föl. Én meg a zongora, leültem mögé és játszani kezdtem.
http://www.youtube.com/watch?v=rNuANGF8aX8
|
Naifu.
-Persze, hogy jó ötlet, mire számítottál? -kérdezem büszke hangon. AZ én ötletem volt, naná hogy jó.
Nújtózok egyet, majd elveszem az ágyvégéből a fehérneműm alsó részét, és felveszem. Aranyos fekete francia bugyi. Hahaha.... A hasamra fekszem, majd egy tincsemet kezdem piszkálni.
-Ez is ilyen hirtelen megvilágosodás mi? Mindig sugallat szerűen kaptad az ihletet...-motyogom az orrom alatt.
|
Itami:
Miután végig hallgattam Nait kipattantam az ágyból és körbe körbe járkáltam a szobában keresve valamit.-
-Ez... egy nagyon jó ötlet.-bököm ki végül mikor megtalálom az üres kotta papírokat.
-Tuzlajdonképpen már van is ihletem.-űlök le az íróasztalomhoz és kezdek körmölni. Teljesen belemerülök az írásba, azt sem veszem észre mi van körülöttem.
|
Naifu.
-Persze hogy van. -fordulok felé. -Írj egy új számot. De valami olyat, amire nem számítottak tőletek. Írj egy lassú, szép számot, menj ki a színpadra, húzz magad elé egy mikrofont, ülj le egy székre, és akusztikus gitárral kísérd magad. Tuti hogy az összes lánynak egyből orgazmusa lesz...-sóhajtok miközben megdörzsölöm az arcom.
|
Itami:
Valahogy sejtettem, hogy nemleges választ kapok....
-Nem is tudom... mostanában nem is voltak fellépéseink és kezdenek minket elfelejteni... valami nagy durranásd kéne, valami új, ami más....-bámulok magam elé üres tekintettel.
-Van valami ötleted? Ha már nem AKARSZ TÁRSÉNEKES LENNI,A MIT MEGJEGYZEM TÖKRE NEM ÉRTEK MEG.-HÚZOM FÉLRE SZÁMAST ÉS PILLANTOK NAIRA. (leszarom h benyomódott qa capslock....)
|
Naifu.
HOzzábújok és mélyen beszívom az illatát.
-Hmm....Nem. -jelentem ki, mjs megcsókolom a nyakát. -A te bandád úgy jó ahogy van, nem kell bele se plusz, se mínusz. -mondom halkan, miközben a nyakát, és a kulcscsontját csókolgatom.
|
| Itami////////////////////Mikor átölel hátulról alkarjára helyezem kezeimet, majd arcomat még yartom is a pusziért amit megkapok.-Ennek örülök.-mosolygok megkönnyebbülten, hogy végre elhiszi tud énekelni és jó hangja van.+És akkor ha már elhiszed lehetsz a társénekesem. Mit szólsz?-vigyorgok rá miközben bemászok melé a takaró alá és magamhoz ölelem. |
Naifu
Felcsillannak a szemeim. Tami tényléeg tud énekelni, és ha egy olyan ember mondja, hogy jó a hangom, aki tud, akkor azt el kell hinnem... Hátolról átölelem és puszit adok az arcára.
-Neked elhiszem...-suttogom a fülébe, majd visszahuppanok az ágyra, lefekszem és betakarózom.
|
Itami:
Mikor nai hozzáér hátamhoz még nem mozdulok, észre se veszem csak mikor megszólít. Ekkor vezsek egy mélylevegőt és megfordulok.
-Te tiszta hülye vagy... Nagyon szépen énekeltél, gyönyörű hangodvan és ez a dal... elképesztő...-nyögöm ki a szavakat, hisz még mindig alig tudok megszólalni, de szememen látszik az őszinteség.
-Nem értem miért nem bízol jobban a képességeidbente idióta.-húzom végül el a számat.
|
Naifu.
Befejezem az éneklést, és lassan Tami felé fordítom a fejem, mert azt gondolom időközben bámulni kezdett.
Ám a látvány egészen meglepő...HÁttal ül nekem, és le van hajtva a feje. A hátára teszem a kezem, és végig simítok rajta.
-Tami...Itami....Mondtam, hogy nem tudok énekelni...Látod te is depis lettél tőle...-húzom el a szám szomorúan.
|
Itami:
Mikor elkezd dúdolni érzem, hogy megmozdul bennem vaélami, aztán mikor énekel és hallgatom a dalt valami mélyen odabent eltört... ez a dal... még sosem hallottam ezelőtt, de olyan szép és igaz és Nai hangja.. mint valami ritka kincs gyönyörűen csilingel és tiszta... Mikor végetért nem fordultam meg csak lehajtott fejjel meredtem magam elé miközben igyekeztem visszafolytani az időközben szemembe tóduló könnyeket... nem tudtam megszólalni.
|
Naifu.
-Nem lesz az...-mély levegőt veszek, és átölelem a térdeim. Pislogok néhányat, majd lassan dúdolni kezdek, aztán énekelni.
Imádom ezt a dalt. Annyira igaz, és szép.
http://www.youtube.com/watch?v=fjYVPRUbOEs
|
Itami:
Mikor elkezdi lehunyom szemeim de mikor abbahagyja és elkezd nyafogni, hogy nem meri morcosan nézek rá.
-Na ebből aztán elég, komolyan, már az a pár hang is tök oké volt, nem kell félned.-enyhülök meg a végére és bíztatóan rámosolygok.
-rendben oké, elfordulok.-és már fordultam is meg, így törökűlésben voltam nainak háttal és vártam hogy megszólaljon a csoda.
-Igen mindegy, a kikötés az, hogy nem lehet boci boci tarka és hasonló gyerek dalok, tisztességes dalnak kell lennie.-válaszoltam és lehajtva fejemet hunytam le ismét szemeim.
|
Naifu
-Boci boci...-kezdek bele, majd lehajtom a fejem, a térdeimre.
-Nem mereeeeem....-nyafogok tovább. Sosem féltem még ennyire...Még Tami előtt is lámpí lázam van.
-Csak...Csak ne nézz rám...-fordítom el a fejem, remegő hanggal, majd sóhajtok.
-Mindegy mit énekelek...?
|
Itami:
Mikor elkezd mesélni én is fölűlök és egy gyengéd mosoly ül ki arcomra.
-Ugyan már, biztos nem lehet rossz hangod hisz eleve ha tudsz zongorázni akkor jó hallással kell rendelkezned ami megkönnyíti.-mosolygok rá
-Na csak egy ici pici hangocskát, ha gondolod énekelek veled. Lééégyszii.-nézek rá kiskutya szemekkel.
|
Naifu.
-Azért...-lemászok róla, de ülve maradok. Felhúzom a térdeim, és a hajamat a fülem mögé tűröm.
-Soha senkinek nem énekeltem...Még te sem tudod, hogy tudok zongorázni, és énekelni, mert egész jól titkolom. -nézek rá egy pillanatra.
-Nem merek énekelni senki előtt...Nem is szeretek...Szerintem nincs jó hangom, ezért csak zenélek...De nagyon titokba. Shhhhh..-teszem a mutatóujjam a szám elé.
|
Itami:
-Jaaaj nyugi, csak szivatlak nem hgasználtam az erőmet.-vigyorgok rá miközben egy béke jelet mutatok és kiöltöm nyelvemet.-Egyébként elárulnád nekem miért nem akarsz? Hisz énekelni olyan jó érzés, mikor kiereszted a hangod és torkod szakadtából énekelsz minden fájdalom, keserűség és kín egyszerűen megszűnik.-lágyul el tekintetem miközben beletúrok hosszú selymes hajába.
|
| Naidu. -Tamiiiiii~ -megint raulok a csipojera, esa vallait kezdem razni.
-Tami hagyd abba, ne eroszakoskodj! Nem akarok enekelni! -nezek ra mar szomoruan,es nem duhosen. -Miert nem erted meg? Nem akarok. |
[617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés