[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Alice
-Én is szeretlek. -mondom édesen szuszogva. Kicsit elgondolkozom, hogy Riky mit nem mond el, de az ő dolga...Ha akrja majd megosztja velem... Amíg nem lesz baja a titkolózásból, addig nem probléma..
Felemelem a fejem, és elkezdem gyengéden cirógatni Riky arcát.
-Nagyon szép vagy tudod? -kérdezem vigyorogva. -És, igen..Tudom, hogy valami olyasmit kellett volna mondanom hogy "jóképű", "helyes", "szívdöglesztő"...De te...Egyszerűen szép vagy Riky...-nézem hatalmas csodálattal teli szemekkel Riky arcvonásait.
-És minden pillantással, csak még jobban szeretlek...-mosolyodom el gyengéden.
|
Rikyu
-Huh?-pislogok értelmesen mikor Alice hirtelen viszanyom az ágyba.
Ekkor a lány következő kérdésére csak halkan felsóhajtok majd egy pillanatra lehunyom szemeimet.
-Lényegtelen.-jelentem ki és ezzel a témát már lezártnak is tekintem.
Az elég, ha csak én tépelődök rajta, és majd úgyis bocsánatot kérek szóval a dolog ezzel el van intézve. Mikor megpillantom a lány csillogó szemeit, csak eleresztek egy kedves mosolyt majd átölelem Alice-t.
-Nah, ezt akartam hallani.-bólintok egy aprót, majd egy picit oldalra fordítova fejemet egy gyengéd csókot nyomok a lány ajkaira.-Szeretlek..-ejtek meg egy halvány mosolyt, majd erőm elhagytával fejem csak visszaesik a párnára és csak így pihengetek tovább.
|
Alice.
Gyorsan visszanyomom Rikyt az ágyba.
-Ne kelj fel! -mondom szigorúan, miközben szorosan hozzábújok, és a vállára teszem a fejem.
-Persze...A te hibád, mI? És mégis mit tettél, hogy a te hibád? -kérdezem kissé gúnyosan, majd mikor az "előadásról" esik szó, nyomban felkapom a fejem, és csillogó szemekkel nézek Rikyre.
-Oké, oké, jó leszek...-kicsit feljebb húzom magam, egészen a füléhez, majd bele suttogok. -Ígérem...
|
Rikyu
-Amíg az meg nem gyógyul?-nézek a lányra kikerekedett szemekkel, és egyszer csak úgy érzem, mintha most szállna ki belőlem az a maradék lélek is.-Te jó isten...-préselem bele fejemet jobban a párnába majd mikor a lány mondja, hogy ne haragudjak csak egy értelemes arckifejezés kíséretében fordítom fejemet Alice fejé.-Már miért haragudnék?-nézek rá hatalmas gesztenyebarna szemekkel, és ekkor a lnáy el is mondja az okot amiért mérgesnek kéne lennem rá.-Hjaj te..-csóválom meg fejemet egy halovány mosoly kíséretében, majd ert veszek magamon és felülök majd átölelem a lányt.-Nem a te hibád volt...hanem az enyém..-hajtom fejemet Alice vállára majd folytatom.-Szóval nekem nehogy itt el merj kezdeni depizni, mert akkor nem kapsz több olyan előadást.-mosolyodom el, miközben szorítok egy picit az ölelésen. Eh, gondolom érti mire gondoltam..
|
Alice
-Hogy mikor mehetsz haza? -emelem fel a fejem, és ránézek. -Addig semmiképpen amíg ez nem gyógyul meg...-núlok be a takarója alá, és végtelenül gyengéden, végig húzom a kezem, a kötésen ami az oldalán van.
-Ne haragudj...Az egész az én hibám...-ülök fel, és hatalmas kiskutya szemekkel nézek lefelé.
-Én zártam be azt a bal.fszt a szertárba, és most egy csomóan megsérültek, köztük te is...-már majdnem könnyek gyűlnek a szemembe..
|
Rikyu
-Meg úgy...hogy rendesen megismerjelek ^^ De az a szobalányos ruha akkor is mindent vitt..-eresztek el egy pimasz mosolyt majd mikor Alice bocsánatot kér, csak egy halovány mosoly kíséretében megrázom a fejem.-Nem, nincs semmi baj.-nyomok egy cuppanós puszit, majd csak végignézek magamon, és halkan felmorranok.-Mikor mehetek végre haza..?
|
Alice Jäeger
Mosolyogva hallgatom Rikyt majd a végén felnevetek.
-Szóval neked csak erre a szobalány ruhára volt szükséged? -kérdezem nevetve miközben kigombolom a legfelső gombját a pólómnak, hisz még mindig abban a kis jelmezben voltam. Ekkor Riky felszisszen, mire aggódva veszem el a mellkasáról a kezem, húzódom arrébb.
-Ne haragudj! Nem akartam fájdalmat okozni! -mondom aggódó hangon.
|
Rikyu
-Ééééén xP-utánzom a lányt, és én is kiöltöm rá a nyelvem.-Valójában én meg azt ne gondoltam volna, hogy az életben valaha is szerlmes leszek..-tűnődök el egy percre, majd eleresztek egy kedves mosolyt és Alice-re pillantok.-Aztán jöttél te azzal a mosolygós arcoddal és azzal a szobalányos szerkóban.-a mondatom második részénél egy picit elvörösödöm.-És bamm!, belédestem ^^-mosolyodom el újból, miközben gyengéden megcsimizem a lány buksiját.
Ezután érzem hogy az oldalmba lassan kezd visszatérni a fájdalom, +még a többi heg és vágás..és erre csak hakan felszisszenek.
|
ALICE. Atteszem a mellkasan a kezem. -Megis ki mondta hogy tartok toled?? -nyujtom ki a nyelvem ra, majd a vallara hajtom a fejem. -Nem gondoltam volna hogy ezt erzed....Irantam..-sohajtom. |
Rikyu
Mikor a lány azt mondja, hogy ő is szeret, csak eleresztek egy kedves mosolyt, és gyengéden viszonzom a kapott csókot, ám ezután gyorsan átölelem Alice-t majd behúzom magam mellé az ágyba.
-Naaaagyon szeretlek! x3-vigyorodom el, miközben egyre inkább csak szorítom magamhoz a lányt, és ezután csak adok egy apró puszit ajkaira.-Szóval nem kell megijedni, mert nem harapok, jó? ^^
|
ALICE. Elvorisidve nezek fel ra, majd felterdelek az agyra, es felenken mosolyogva a szemeibe nezek, mikozben az arcara teszem a kezem. -E-En is szeretlek...-mondom halkan, total voros arccal, majd lagyan, felenken megcsokolom. |
Rikyu
-Ezt?-húzom végig hüvelyujjamat alsó ajkamon.-Nah..úgy látszik, ennek is eljött az ideje..-sóhajtok fel majd újra felülök és tekintetem Alicébe (hu..ezt tényéeg így kell írni? o.o) fúrom.-Idefigyelj...-erre egy pár másodpercre megállok míg rendesen öszeszedem gondolataimat.-Már régóta lappang bennem egy furcsa érzés és...áááh, ez így rohadt nyálas..-rázom meg fejemet egyszer csak eleresztek egy halváy mosolyt és gyengéden végigsimítom kezemet a lány arcán.-Egyszerűen csak szeretlek.-mondom ki azt a bizonyos szót, majd adok egy puszit a lány homlokára és már dőlök is vissza.-Eeeennyi lenne.-húzom el direkt a szó elejét, majd csak rendesen elmélyülök a paplanban.
|
ALICE. Mikor megcsokol, teljesen elonti a pir az arcomat, de azert lagyan viszonzom is a csokot. Mikor visszadol az agyba, a szam ele emelem a kezem, es lesutott szemmel halkan megszolalok. -Ezt most miert kaptam? -kerdezem halkan, mikozben probalok nem elajulni. |
Rikyu
Alice kérdésére csak bólintok egyet majd egy hirtelen ötlettől vezérelve, kiszabadítom kezemet a lány fogásából és azt később Alice állához érintve, emelem meg egy csöppet fejét, majd közelebb hajolva gyengéden a lány ajkaira tapadok. A csók lágy, ám mégis megvan benne az bizonyos férfias szenvedély is. (Meg ne kérdezd hogy az milyen xD) Ezután, mikor elválvak ajkaink, egy elégedett sóhaj kíséretében visszadőlök az ágyba.
-Háh, erre már szükségem volt.-fonom össze karjaimat tarkóm mögött majd csak bámulom a hófehér plafont, de néha Alice-re pillantok és olyankor eleresztek egy-egy halovány mosolyt.
|
Alice
Egy dallam ébreszt fel, de mire kinyitom a szemem, és felemelem a fejem, már elhallgat. Lassan felemelem a fejem, és fáradt mosollyal nézek Riky-re.
-Jobban vagy, Riky? -kérdezem aranyosan mosolyogva, miközben hüvelykujjammal a kézfejét simogatom.
|
Rikyu
-Mmm..-kezdek el egy kisit mocorogni majd lassan kinyitom szemeimet és az első dolog amit megpillantok, az egy békésen szundító Alice. Erre csak eleresztek egy halvány mosolyt, majd nagyon gyengéden végigsimítok a lány arcán, hogy ne ébredjen fel.
Egyszer csak újra eszembe jut az amit még Alice mondott a kocsiban..az érzelmeim, hmm..? Felülök majd egy pár percig még gondolkozok ezen, majd egyszer csak halkan elkezdek egy dalt énekelni.
http://www.youtube.com/watch?v=Bn6_GublTOI (csak figyelmesen olvasd el ;) jó, azért néhány részt nem kell csak a legfontosabbakat! *^*)
Ez úgy nagyjából...összefoglalja amit most érzek..
|
ALICE. Egybol felpattanok, es berohanok Rikyhez. Artatlan arcat latva, megis elmosolyodom, majd odahuzok az agyahoz egy szeket, majd megfogom a kezet, es felsotestemmel az agyra fekszem. Hosszu volt ez az ejszaka, igy kis ido mulcva el is alszom. |
Rikyu
Mikor végeznek a műtéttel, én még mindig alszom a miatt a bika erős altató miatt..Ekkor átszállítanak egy betegszobába, majd egy orvos lassan odaballag Alice-hez.
-Most már bemehet hölgyem. A fiú már nincs életveszélyes állapotban.-biccent egy aprót az orvos a fejével, majd tovább áll.
Bent a szobában én még mindig durmolok mint egy aranyos kisfiú.
|
AALICE. -Yamazaki...-mondom halkan mikozben csak annyit latok, hogy Rikyt beviszik a korterembe. Elkapok egy befele tarto orvost. -Had menjek be! -nezek a fickora kerlelo szemekkel, mire o csak megrazza a fejet. Leulok a korteremmel szemben levo padra, es ott emrsztem magam tovabb. |
Rikyu
Mégis mit kell ezen sajnálni? Az a pasi megérdemelte azt amit kapott..vagy...most miről beszél? Most komolyan..egyre jobban kezd érdekelni, hogy mit csináltak ezek ott kettesben..Meg..rá amúgy sem tudnék haragudni szóval már fölösleges is bocsánatot kérni..
Ekkor a mentő megkérezik a kórházhoz, ahol engem meg a szőkeséget már gyorsan szállítanak is a sürgősségire, és ott próbálják kiszedni a golyókat oldalunkból. Eközben Alice-t kiküldök a terem elé, hogy ott várjon addig.
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|