[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Jin Atsushiya
-Nem... nagyon endegetlen....-mondtam kicsit morcosan majd felkaptam a vadászgörényemet és a nyakamba helyeztem, bár kapálózott a kaja felé, de ekkor belenyúltam a zsebembe és elővettem egy nekivaló kis jutalom falatot, ami tulajdonképpen egy cafat hús volt. Bár nem nagyon szoktam olyankor lányokkal beszélni mikor bármikor rám ronthatnak a sport clubosok, de végülis az én hibám hogy Yuki össze vissza ugrálta a lányt.
-Kedves hogy étellel kínálod, de ő igencsak hús evő és a rizs nem tartozik az étrendje közé...-mondtam a lánynak, mert láttam a kis darabot a kezébe, amit Yuki felé nyújtott, de ő nem fogadta el én viszont kivettem a kezéből és egyszerűen bekaptam.
|
Sakura Yuzuriha
Nagyban ettem a finom rizsgombócot amit készítettem, amikor egyszerre feltűnt előttem az a cukii kis vadászgörény akivel az előbb egy fiú játszott. - Nahát...szia! - köszöntem neki, majd elővettem a dobozból egy újabb gombócot és egy darabot odaadtam vagy legalábbis felé nyújtottam. Ekkor hallottam meg a fiút amint Yuki néven szólongatja. Felnéztem rá és egy barátságos kedves mosoly jelent meg az arcomon. - Nagyon aranyos. - mutattam a kis Yukira.
|
Jin Atsushiya
Elég hosszasan vidáman játszottam Yukival, azonban hirtelen felkapta a fejét és elkezdtett rohanni egy lány felé aki a padon ült. Először ötletem se volt, hogy mi ütött belé, ezért letettem a játékot és felkeltem a földről, majd zsebre tett nézzel lassan sétáltam a rohanó állatkán után. Mikor közelebb értem láttam az ételes dobozt, így már tudtam hogy mi is ez a kirohanás, mikor láttam hogy elkezdett a lány lábánál ugrándozni, hogy elérje a dobozt, kicsit siettem nehogy megkarmolja vagy ellopja a kajáját vagy esetleg kiborítsa azt.
-Hé Yuki... hagyd abba... -szóltam rá a kis kedvencemre, de nagyon nem úgy tűnt hogy hallgatni fog rám, csak megy a saját feje és étvágya után.
|
Sakura Yuzuriha
Első napom volt a suliban, nagyon élveztem és az énekkarba is jelentkeztem. Az udvar felé vettem az irányt, hogy kissé kiszellőztessem a fejemet, mert időközben megfájdult. Kihoztam magammal a rizsgombócokkal teli ételesdobozomat, leültem egy padra, majd enni kezdtem, közben nézegettem ki mit csinál, amikor egy igen érdekes dolgon akadt meg a tekintetem. Egy fiú volt, aki egy cuki kis állatkával játszott. Érdeklődve figyeltem őket, de nem mertem odamenni és kérdezgetni vagy ismerkedni, mert ehhez túlzottan félénk voltam, meg az ebédemet is megakartam enni, mert már nagyon éhes voltam.
|
Jin Atsushiya
Minden napos sport edzés az agyamra ment, ezért úgy döntöttem ma ki hagyom ezt a napot és foglalkozok inkább a kisállatommat, tehát az udvar felé vettem az irányt ügyelve, hogy elkerüljek minden sport klubbost vagy tanárt, aki elcsípne és lehordana. Szerencsére úgy mozogtam mint egy ninja így nyakamban Yukival biztonságosan kiérvem az udvarra és becéloztam egy kellemes árnyékkal rendelkező fát, majd leültem a tövébe és letettem volna Yukit a fűre ha nem kapaszkodott volna a hajamba elég erőteljesen.
-Hé...hagyd abba...-morogtam kicsit hangosabban, de szerencsére lefejtettem magamról az állatkámat, aki kisebb szaglászás után felfigyelt a játékra, amit hoztam magammal. Készítettem neki egy botot, aminek a végén egy labda van és ezt szoktam neki dobálni, mint ha csak horgásznék, így most is így tettem, bár elég feltűnő lehetett másoknak, mikor néha felnevettem Yuki reakcióján, de igyekeztem visszafogni magam ha már lógok éppen.
|
Naomi:
-Ha te mondod.-mondtam bár én már attól elszörnyedtem, hogy ránéztem a feladatra talán azért nem értem mert végig se gondoltam ki tudja.amikor elmondja, hogy mitől is fél halványan elmosolyodom.-Tudod én is így áltam neki.Aztán mikor meg volt az első film amit leadtak és láttak az utcán egyáltalán nem nevettek ki sőt inkább sok sikert kívántak.Aztán mikor már ismertebb lettem akkor már aláírást meg képet kértek és hasonlók.Az a fontos, hogy megpróbáld.Tudod próba-szerencse.Plusz ha nem is sikerülne amit kétlek akkor se lenne semmi maximum páran kinevetnek na és?Hamar feledésbe merül.Sokat nem veszíthetsz vele.-bíztattam
|
Akane:
Mikor Shizen hirtelen átölel kikerekednek a szemeim és elpirulok.Aztán mikor felállt egy másik srác is, hogy ő is megakar ölelni mert egész aranyosnak tűnök egy zavart mosoly jelent meg az arcomon és csak erősödött a pír az arcomon.Mikor egy lány megragadta a kezem majd a hajamról kérdezgetett, hogy mit csinálok vele, hogy ilyen szép meg hasonlók halványan elmosolyodtam.-Semmi pluszt nem csináltam vele magától ilyen.-mondtam igen nálunk az egész családban mindenkinek ilyen volt a haja.Azon amit Shizen mond én is halkan elnevetem magam.
|
Shizen:
egy széles mosoly futot végig arcomon mikor Aki i bólintott és örömömben jó szorosan magamhoz öleltem a lányt.-Héé ez nem ér én is megakarom öleni, mert így jobban megnézve egész aranyos.-csattant föl az egyik srác mire a csajok kupá vágták.-Héé állítsd le maga dő az enyém.-nyújtom ki rá a nyelvem miközben még mindig akit ölelem.-Akane-chan ugye? Mondcsak hogy ápolod a hajad, Mert olyan szép én meg bármit teszek töreedezik a vége...-ragadta meg hirtelen Aki kezét az egyik csaj.-héé ha tudom, hogy mostantól az lesza célotok, hogy elragadjátok tőlm akkor nem cseszlek le titeket.-nevetek föl.
Lovy:
Kicsit értetlen fejjel nézek Naora a kérdés iatt...-Hogy érted, Ez egy nagyon egyszerű példa volt.-mosolygok rá kedvesen.-Hmm értem mit mondasz.. és én tényleg élvezem mikor játszhatok meg beleélem magam.. én egyedül attól félek, hogyha vége van és megyek az utcán vagy a folyosón akkor valaki a ki látott kiröhög... és tudom, hogy nem kéne a véleményükkel foglalkoznom, de sajnos én nagyon is adok másokéra..-sóhajtok egy hatalmasat.-Hé hé amúgy ha gondolod szívesen segítek matekból.-mosolygok rá miközben próbálom terelni a témát.
|
Akane:
-De, hogy is nem.Nagyon egyszerű.Nem sajnáltatásból mondom mert sajnálatra semmi szükség de ha egyedül lennél és közben mindenki csak beszólna meg kiközösítene te is megtudnád szokni.-mosolyodom el még így is halványan.Aztán mikor hirtelen azok akik előbb még beszóltak nekem idejöttek hozzánk és bocsánatot kértek tőlem eléggé meglepődtem és amikor Shizen is elkezdte mondani, hogy barátkozzunk össze inkább.Kicsit kínosan éreztem magam.Furcsa volt ez az egész végül csak bólintotam.-Nem haragszom.-mosolyogtam rá halványan a többiekre.
Naomi:
Mikor Lovyt kihívja a tanár, hogy megoldja a feladatot én olyan sok sikert pillantással nézek rá majd figyelem, hogy mit csinál.Aztán elképedve nézem ahogy helyes lesz a megoldás.-Ezt, hogy csináltad?Én világ életemben hülye voltam a matekhoz.-mondtam elképedve-Ami pedig ezt a kis lámpalázat illeti könnye leküzdhető.Annyi az egész, hogy mikor színészkedsz tehát valaki mást játszol el akkor felejtsd el a saját énedet és koncentrálj arra akit te alakítasz.képzeld magad a helyébe, képzeld, ohgy te vagy ő és éld át amiket ő érzett.De a fő az, hogy élvezd.-mosolyogtam rá-Nem a visszajelzés a lényeg vagy, hogy tökéletes legyen mert ha bleéled magad akkor felesleges ezekre koncentrálni sikerülni fog.-bíztattam
|
Shizen:
Ahogy Akit hallgatom egyre jobban elszomordom, de nem hagyom ezt kiülni arcomra.-Ne butáskodj.. ezt nem hinném, hgy meglehet szokni.. én biztos nem tudnám... Nincs mit, bármikor ha helyzet van sikíts és megmentelek.-Mosolygok végül rá egy hero pózba vágva magam, épp ekkor húztak oda asrácok is székeket hozzánk és eggyessével kértek bocsánatot a lánytól.-Ne haragudj ránk.. tudjuk, hogy nem szép amit csináltunk... sajnáljuk...- sütötte le az egyik lány a szemét miközben a többiek helyeslően bólogattak.-Na mr is barátságosabbak, mi lenne, ha ezentúl megpróbálnátok barátkozni?-kacsintok Akira és atöbbiekre mosolygok, amire csak heves bólogatás volt a válasz és én már csak arra vártam, hogy Aki is bólintsn, vagy beleegyezzen.
Lovy:
Ahogy Nao folyamatosan váltoigatta az 2elismerő" arckifejezéseit hangosan nevetni kezdtem a helyemen mire a tanár kihívott a táblához, hogy oldjam meg azt az egyenletet, hogy : log·25[1/5×log·3(2-log·1/2^x)]=-1/2... sóhajtottam egy nagyot, majd fölálltam.-Mindjárt jövök.- mosolygok halványan Naora majd az epershakekel a kezemben kimegyek a táblához és kb egy perc alatt nyugisan szürcsölgetve megoldom a feladatot, és "bájosan" a tanárra mosolygok. -Kész.-mondom és elindulok a helyemre mire tanbá hitetlenkedve mered rám, majd lelelenőrzi és kiderül, hogy tééényleg tökéletesen hibátlanul oldottam meg (egyébként x=2 lesz az eredmény XD).-Na hol is tartottunk?-csücsenek le helyemre.-Ja igen.. a befutásod... de tudod sazerintem ez sem olyan egyszerű, hizs én pl nem merek kiállni az emberek elé és színészkedni.... mert oké, hogy egész életedben egyetlen szerepet játszol, de hirtelen kiállni mindenki elé és valmai teljesen mást bemutatni.. minidg rettegek, hoiy elrontok valamit... bár az a vicces, hogy ha éneklésről van szó akkor viszont nem félek és teljesen magabitzos vagyok...-gondolkodom el nagyokat szürcsölve hátradőlve székemen lábaim az asztalon.
|
Akane:
Miközben a padot bámulom és fel se nézek mivel rosszul estek azok a megjegyzések még ha már hozzá is szoktam.Hirtelen Shizen mérges hangja csapta meg a fülemet mire akaratlanul is felpillantottam.Eléggé meglepett a dolog nem számítottam rá, hogy megvéd.Halványan mosolyogva sütöttem le a szemeimet majd mikor ismét felnéztem már azt láttam, hogy mellém ül és bocsánatot kér.-Én nem haragszom senkire.Főleg, hogy senki se ismer tudom legalább is bízom benne, hogy ha tudnák a dolgokat akkor nem így viselkednének.De annyira nem zavar már gyerek korom óta ez megy..egy idő után megszokja az ember.Persze még így is rosszul esik...K-köszönöm, hogy megvédtél.-mondta majd az utolsó mondatnál zavartan lesütöttem a szemem.Még soha senki sem védett meg.
Naomi:
-Ja..értem.De ez nem számít bárki lehet a példaképed.Én egyébként is csak örülök az ilyen megjegyzéseknek.-mosolyogtam rá.Remélem, hogy megnyugszik, ugyan is nem mondott semmi rosszat és szerintem cikit sem.Mikor meghallom, hogy talán még kicsit utál olyan "az igen" tekintettel nézek rá ami ez esetben irónikuis volt.Aha.Tehát azt mondod, hogy a példaképed vagyok de kicsit utálsz.-mondtam majd olyan érdekes fejet vágtam miközben "elismerően" bólogattam.-Na jó mindegy.Ami a befutást illeti nagyon egyszerű volt megnyertem egy ének versenyt ahol a nyeremény az volt, hogy részt vehetek egy musicalban.Onnatól pedig simán ment minden többen is felkerestek és jött a sok szereplés.-meséltem el miközben egy halvány mosoly ékeskedett az arcomon.
|
Shizen:
Ahogy láttam Akit egy üres padhoz leülni és hallottam pár megjegyzést hátam mögül kicsit felhúztam az agyam.-Nektek meg mi bajotok van? Nem is ismeritek, akkor mit szólogattok be neki? Ha ennyire gáz akkor nyugodttan közösítsetek ki engem is, ugyanis barátok vagyunk és nem érdekel mit mondtok!- fordultam meg és üvöltöttem le a fejüket mire mindenki bekussolt és szép csöndben leült a helyére én meg befoglalta az Aki padja meleletti helyet.-ne haragudj rájuk.. nem is ismernek erre...- néztem a lányra szomorúan... tényxleg bosszantott a többiek viselkedése...
Lovy.
-hát.. tudod.. most találkozunk először erre közlöm ezt veled.. ráadásul egy idő vagy velem..és na... - érintgetem össze mutató ujjaimat.-Talááán még kicsit utállak is és féltéken vagyok amiért te már befutottál.- nyújtom ki rá a nyelvem... természetesen nem utáltam őt.. csak irígy voltam...
|
Akane:
Mikor köszön a többieknek és csak lefelé nézek elvégre senkivel sincs semilyen kapcsolatom és mikor felnéztem akkor is csak azt láttam, hogy lenézően néznek rám.Olyan különcnek éreztem magam.Mikor a fiú elengedi a kezemet és bűnbánó mosollyal néz rám kínosan elnevetem magam.-Se-semmi baj.-legyintek egyet majd lassú léptekkel elindulok egy pad felé ami teljesen üres.Úgy voltam vele, hogy inkább leszek egyedül mint, hogy olyanok közt akik kiközösítenek vagy csak beszólni tudnak.
Naomi:
-De miért?-kérdeztem rá kicsit elszontyolodva.Talán még sem gondolja így és azért mondja ezt, vagy esetleg cikinek tartja?Bár nem tudom, hogy ez miért lenne az.Elvégre én nem szóltam le érte meg semmi sőt még csak nem is úgy reagáltam szerintem.De végül is jobb lesz nem emlegetni ezt a dolgot még a végén magamra haragítom, bár amúgy se akartam emlegetni bár szívesen rákérdeztem volna pár dologra de ha nem hát nem.
|
Shizen:
Széles mosollyal arcomon nyitottam be a bisoz terembe és húztam be magam után Akit is miközben köszöntem a srácoknak meg néhány csajnak akikre nem is emlékszem.. na mindegy. Mikor Aki felé fordulok észre veszem, hogy ki van pirulva... eleinte nem igazán tudom eldönteni, hogy a futás miatt vagy szimplán zavarban van.. aztán mivel nem szuszog így arra következtetek, hogy biztos mozog valamit rendszeresen és nem fáradt ki ennyitől.. aztán lenézek a kezeinkre ésakkor vágom le, hogy már biztosan zavarban van és gyorsan elengedem akezét.-Bocsi.-mosolygok rá bűnbánóan.
Lovy:
-Váá kérlek feljtsd el, hogy ezt mondtam.- teszem karjaimat xbe magam előtt kipirult arccal kétségbeesetten zavarba jőve...annyira ciki ilyet mondani valakinek aki ráadásul egy idős veled... De el se hiszem, hogy ő milyen mázlista amiért már most ennyire híres és elismert... én meg ha színjátszásról van szó hiába tudom, hogy jó vagyok mindig beparázok.....-Hát jó ha nem hát nem.-emelem számhoz az itókámat és a szívószállal elkezdem kiszipkázni a shaket a pohárból. Aaaaanyira finom volt :3
|
Akane:
Mikor mondja, hogy siessünk ne, hogy elkéssünk és már meg is fogja a kezem majd futva indul el a bosz terem feje elvörösödöm.Igazából talán ez az első vagy max a második alkalom, hogy egy fiú megfogja a kezem.-O-oké.-mondom majd miközben futunk kezdek lenyugodni.Mire a teremhez érünk szerencsére a pír is eltűnik az arcomról de ha visszagondolok rá ismét pirosság látszik az arcomon.
Naomi:
Mikor mondja, hogy tudja ki vagyok hisz a példaképe vagyok enyhe pír szökik az arcomba és boldogan elmosolyodom.Ez olyan nem is tudom furcsa de jó érzés.-Örülök neki mármint még senki nem mondta nekem, hogy a példaképe vagyok de egyébként jó érzés.-mosolygom rá mivel látom, hogy eléggé zavarban van és az italát elém tartja halkan elnevetem magam-Nem, köszönöm.-utasítom vissza.Még mindig ez a példakép dolog jár az eszemben elvégre ez egész jó dolog de ott van az is, hogy én sem vagyok tökéletes vannak dolgok amiket rosszul csinálok és nem akarom, hogy mások is rosszul csinálják azokat a dolgokat amiket én mert én vagyok a példa.De igazából ez egy nagyon jó érzés.
|
| Shizen:
Mikor meghallom, hogy eltaláltam és Akane is bioszra tart felcsillanó szemekkel fogtam meg a lány kezét.-Hát akkor siessünk mielőtt elkésnénk.-vigyorgok rá és már indulok is vele a terem irányába. Közben persze észrevétlenül végig mértem a lányzót. Szép hosszú fekete haja volt és nagyon szép kék szemei és elég törékenynek tűnt, persze aztán lehet ez csak a látszat. Ám volt valami ami nem hagyott nyugodni... a szemei... láttam bennük, hogy történt vele élete során nem kevés rossz, fájdalmas dolog ami lelkileg megviselte. Bár úgy tűnt, hogy \\\'\\\'kiheverte\\\'\\\' de azért jobb lesz ha vigyázok. Nem akarom megbántani azzal, hogy hirtelen hülyeségemben és tudatlanságomban valami olyat mondok amit nem kéne.
Lovy:
Naomi tényleg kedves, tetszik, hogy annak ellenére ,hogy híres totál normális, hisz sok ismert ember beképzelt barom, de ő nem.-Ó ééértem.-mosolygok rá miközben látványosan bólogatok.-Tudom ki vagy, hisz te vagy a példaképem.-de amint ezt kimondtam már a szám elé is kapom a kezem... lehet ezt nem kellett volna.-Izé kérsz eper shaket?- tartom elé itókámat totál zavarban kipirult arccal az előbbi mondatomért. Lehet, hogy ez most őt totál zavarja... Olyan hülye vagyok... |
Akane:
-Ó, semmi probléma.Én Akane Fujiwara vagyok.-mondtam egy barátságos mosoly kíséretében.Már eészen megnyugodtam mivel nem tűnt valami huligánnak sokkal inkább kedvesnek és barátságosnak.-De igen.-válaszolok és ismét csak boldog leszek ugyan is ezek szerint lett még egy ember akit ismerek és legalább nem leszek tök egyedül biosz órán.
Naomi:
Mikor a lány üdvözöl elmosolyodom.-Ó, ez csak egyszeri alkalom volt.Épp egy fontos telefont kellett intéznem.Én Naomi Hayakawa vagyok és szintén örvendek.-mondom egy barátságos mosoly kíséretében.Majd a tekintetem a lány hajára téved ami vörös és nagyon szép.Úgy látszik a legtöbb embernek itt különleges a hajszíne.Bár talán az is különlegesnek mondható, hogy a szőke hajam a napban fehérnek tűnik.De az még mindig jobb mikor az eredeti hajszíne valakinek a vörös,a lila,a kék,a fekete,a zöld,a rózsaszín és hasonlók.
|
| Shizen:
Láttam, hogy a lány elpirult így gorsan elengedtem.-Jaj bocsi, hogy feltartalak.Egyébként Shizen Kodomo vagyok, örülök, hogy megismerhetlek. Csak nem te is a biosz szertár felé tartasz?- kérdezem egy kedves mosoly mellett.
Lovy:
Pár perccel utánam érkezett egy másik lány is. Nem törődtem vele, de mikor meghallom a nevét meglepődök és felpillantok rá. Ezt nem hiszem el, hiszen ő a példaképem. Ő is csak annyi mint én de velem ellentétben ő ki aknázza a tehetségét én meg ha megkell mutatnom azt azonnal beparázok mégha alapvetően bármikor képes vagyok magamból hülyét csinálni, és az sem zavar, ha a figyelem rám öszpontosul, de ha szereplésről van szó beparázok. Mikor hátra jött és a mellettem lévő padban foglsl helyet és még köszön is totál kész voltam de ezt nem mutattam ki.-Szia, üdv a késők klubbjában. Lovy Colour vagyok, örvendek.-mosolyogtam rá kedvesen. Egyáltalán nem lehetett leolvasni semmi izgalmat az arcomról és csodálatot, mert ügyesen elrejtettem azokat. |
Akane:
Mikork özelebb lépett hozzám és a két keze közé fogta az arcom megláttam, hogy egy fiú az így még jobban megijedtem.De azoktól amiket mondott kezdtem megnyugodni bár az arcom kicsit elvörösödött.-Kö..köszönöm.-makogtam
Naomi:
Mivel mikor már odaértem rájöttem, hogy elkéstem az óráról így bekopogtam és mikor engedélyt kaptam a bementelre beléptem majd becsuktam magam mögött az ajtót.-Elnézést a késésért.-kértem bocsánatot majd vártam, hogy mit reagál a tanár úr.Tanár:-Miss Hayakawa attól, hogy ön híresség még nem késhet el az órákról.Kérem foglaljon helyet és többet ilyen ne forduljon elő!-Tudom elnézést.-mondtam majd körbenéztem, hogy hová ülhetnék végül megláttam egy vörös hajú lányt a hátsó sorban aki mellett nem ült senki így gyorsan odamentem majd mellé ültem.-Szia.-köszöntem neki halkan
|
| Shizen:
Épp a biosz terem felé tartottam mikor valaki hirtelen nekem jött... Ma már másodszor...Mikor megfordultam egy lány állt előttem lehajtott fejjel és sűrű bocsánat kérésbe kezdett.-Nincs baj, nem történt semmi, szóval ne kérj bocsánatot.-nevettem föl, majd kezeim közé fogtam arcát és magam felé fordítottam.-Tudod szeretek az emberek szemébe nézni és amúgy is szép szemeid vannak, szóval mostantól ne hajtsd le a fejed oké?-mosolygok a lányra barátságosan.
Lovy:
Szokásos nagy robajjal vágtam ki a terem ajtót és csörtettem be. Mivel úguy döntöttem azután, hogy Akival elváltak útjaink, hogy veszek még egy eper shaket így kicsikét eljéstem...-Jó reggel Ko bá intettem a tanárnak majd hátra mentem és az egyik üres asztal tetjére dobtam táskámat, majd leültem és hátradőlve a székkel szürcsölgettem shakemet miközben élveztem a tanár alaias Ko bá szúrós pillantásait és szavait.-Magának is jó reggelt Miss Colour. Késett 15 percet mint mindig.Kérem ezentúl igyekezzék időben érkezni vagy legalább csöndben a hátsó ajtót használva. Nem hiszem el, hogu minden áldott nap hiába tépem magának a számat.-fogta a fejét tan bá idegesen. |
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés