[617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Itami:
Lassan Melly szobájához értünk, ahol a lányzó ment előre én pedig követtem. Utunk ide a főbejárattól kellemes hangulatban telt, felidéztük a régi emlékeket. Mikor bementem bezártam az ajtót, de nem kulcsra, hisz úgy gondoltam fölösleges.-Ne, ne úgy... Igen...Igen úgy, ez jó, Ita nagyon jól csinálod.-hallatszott ki a szobából női hang.-Persze, hogy jól, mégis mire számítottál?-kérdezte a férfihang önelégülten.-Már el is felejtettem milyen jó vagy ebben.-hallatszott ismét egy lelkes női hang.-Halkabban...-csitította a férfi.(igen most csak a kiszűrődő hangokat írtam le xD) |
Naifu. "Biztos csak egy cigire ment ki." -gondolom magamban, mikozben kikelek az agybol es nyujtozom. Mosolygva gondolok vissza a csokjainkra...az erintesere... Ugy dontok visszamegyek a szobankba, egy uj poloert. A szemeim meg mindig nem nyertek vissza az eredeti szinuket....nem tudom mi lehet, ugy vilagitanak mint a lampak.. idegesito.
Nagyon lassan, dideregve setalgatok a folyoskon. Raerosen teszem egymas utan a labaim. Hova siessek? |
Itami:
-Köszi, hogy eljöttél.Menjünk a szobádba-karolom át derekánál Mellyt és indulok el vele a megfelelő irányba.-Ugyan Ita tudod, most nagyon boldog vagyok. Elsem tudod képzelni mióta várom már ezt az sms-t tőled, az utolsó alkalom óta ,hogy együtt voltunk.-örvendezik a lány és miközben hozzám bújik mellei oldalamhoz nyomódnak.-Cssss, halkabban örülj, nem szeretném ha lebuknánk.-csitítom miközben ujjam ajkaira tapasztom mire bólint mosolyogva és így folytatjuk tovább utunkat a szobák felé. |
NAIFU. Nem almodtam...Nema feketesegben lebegtem...Nem erzek semmit, nem faj, nem is jo erzes...Egyszeru semlegesseg. A legtobbszor igy alszok. Most viszont felriadok valamire. A szemeim arany szinben pompaznak ahogy kinyitom oket, es az ures helyet bamulom magam mellett. Tami... vajon....hova ment? Felulok az agyban, ejfekete hajam kocosan omlok vallaimra."Cigizik |
Itami:
Éreztem a gúnyt hangjában, de ezzel most nem törődtem, inkább csak aludtam...pontosabban úgy tettem, mint aki alszik és megvártam míg Nai a mesés álmok földjére tér. Amint meggyőződtem róla, hogy alszik lassan kimásztam mellőle az ágyból és dobtam Mellynek egy sms-t, hogy találkozzunk 10 perc múlva a főépület bejáratánál, majd elindultam. Oda érve puszival köszöntöttük egymást a telt idomokkal rendelkező feketeséggel. Melly volt az a lány akit a legtöbbször, hát mondjuk ki gerincre vágtam, de az már régen volt, most épp barátja van, na meg nekem barátnőm. |
Naifu. Mikor megnyalja az ajkaim, felsohajtok, es mar felemelem a fejem, hogy megcsokoljam, de o mar a fejere huzta a paplant. Bebujok en is, majd megolelem, es teljesen a hatahoz simulok.
-Jo ejt dragam...-enyhe gunnyal a hangomban kuncogva mondom, majd adok egy puszit a nyakara. |
Itami:
-Heh, pedig én a másiknak jobban örülnék.-jegyzem meg pimaszul. Megemelem szemöldököm mikor azt mondja tud egy s mást és perverz versenyt szeretne.-Igazán? Na kíváncsi leszek arra az egy s másra.Viszont most...-hajolok közel arcához hogy ajkaink épp hogy nem érnek össze és így nézek méllyen íriszeibe.-...szép álmokat kicsi Nekom.-nyalom meg jakait majd oldalamra fordulva húzom a takarót fejemre. |
Naifu. Felkonyokolok es a kajan vogyort nezem az arcan.
-Asszem megtanulok dorombolni...-nyujtom ki a nyelvem. -De ha ilyeneket mondasz...Tudok egyet s mast...-hajolok oda a fulehez, es belesuttogok. -Kiprobaljuk? De ha gondolod rendezhetunk egy lerver versenyt! Abban ugy is gyozol,legyen gyereknapod...-jegyzem meg gunyosan mikozben vigyorogva nezek re es a poloja szelet emelgetem a farkincammal. |
Itami
-Aha, szóval nem vagy...-döntöm hátra fejemet és nézek meredten a plafonra. Én azért talán kicsit az vagyok.-Igen, te az én kis bújos kis cicám vagy, akit nagyon szeretek.-simogatom oldalát ujjaimmal.-Az nem baj ha nem tufsz doromboln, hogy ha tudsz dorongolni.-vigyorodok el kajánul. Ezt a perverz poént sajnos nem tudtam kihagyni, adta magát. |
Naifu. -Meow... Nem vagyok csalodott...-mondom azert elegge hihetoen. -Bujos cica vagyok...-mondom vigyorogva es belebujok a nyakaba. -Nem tudom dorombolni... :c -teszem hozza szomoruan. |
Itami:
Sóhajtásait hallva egy önelégült mosoly ül ki arcomra.-Na mi a baj cica? Csalódottnak tűnsz.-simogatom meg arcát miközben fölé hajolva mosolygok le rá. |
Itami:
Sóhajtásait hallva egy önelégült mosoly ül ki arcomra.-Na mi a baj cica? Csalódottnak tűnsz.-simogatom meg arcát miközben fölé hajolva mosolygok le rá. |
Naifu. Felpillantok az arcara es latom hogy total voros. Sohajtok, majd visszadolok melle le az agyba. -Hahh....Oke...Bocsi...-mondom sohajtozva. |
Itami:
-Heh, na azért.-mosolyodok el. Mikor megnyalja fülemet összerezzenek mikor pedig rá is harap érzem, hogy arcom gyönyörű bíborban úszik.-Az előbb mondtam, hogy nem szeretnélek megbetegíteni, szóval kérlek álj le mielőtt komolyabb dolgok történnek.-mondom komoly arccal miközben próbálok lenyugodni. |
Naifu. -...Rajtad kivul...-teszem hozza mikozben a fulehez hajolok amin pimaszul vegig simitok a nyelvemmel. -Ertelmes vagy Tami? Hm? Csak rajtad mulik...-bele is harapok a fulebe. |
Itami:
-Ó ugyan már, a tapi adja magát.-vigyorgok kajánul., majd csípőjére csúztatom kezeimet.-Pfff na kössz.-nevetem el magam.-Ezek szerint én nem vagyok normális... |
Naifu.
-Héé! -mondom nevetve. -Tapiról nem volt szó...-nyújtom ki a nyelvem.
-Különben meg, ha lenne itt egy normális ördög, akkor "nem őriszgetném a kincsem" ...-teszem hozzá durcásan.
|
Itami:
Kifejezetten tetszett a szituáció.-Igen jól hallottad, kislánynak neveztelek.-kúsznak félmosolyra ajkaim.-Nos tudod az, hogy rendelkezel mellekkel...-markolok rájuk, mert nagyon szerettem az ikreit.-nem jelenti azt, hogy nagylány vagy. A nagylányok ugyanis azok akik már nem őrizgetik a kincsüket. Ilyen szempontból jobb a kislányoknak.-magyarázom nézőpontomat. |
Naifu.
Felpattanok, majd átvetem a csípőjén a lábam, és az ölébe ülök. A kezeimmel a mellkasán támaszkodom.
-Kislánynak hívtál? -kérdezem sziszegve. -Ha rámnézel, egy kislányt látsz? -kérdezem pimasz mosollyal az arcomon, miközben lenézek a melleimre.
-Szerintem ezek nem illenének egy kislányra, ebből arra következtetek, hogy "nagylány" vagyok... ··
|
Itami:
Na most miért baj, hogy mosolygok-csípek bele arcába.-Ó igazán? Nos tudod nekem a hangom az erőm szóval ne legyél olyan biztos magadban kis lány. Na nem mintha akarnék neked bármiben is hazudni.-nyomok csókot oda ahol arcába csíptem. |
[617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|